Üdvözöllek! Gerényi Nóra vagyok, kutya mentor.

Nóra, kutya mentor VEO kutyájával

Lehet, hogy ez a fogalom, mint kutya mentor, némi magyarázatra szorul, hiszen a kiképzőkön kívül itthon még komplex szakemberek nem nagyon foglalkoznak kutyákkal, gazdikkal.

A mentor összetett munkát végez. Jó magam 29 éve kutyázok. Nálam is klasszikus esetként kezdődött, kutyaimádó voltam kicsi koromtól, 1986-tól már a kutya fajtákról szóló könyvet kitéve-betéve tudtam. Az én korosztályomat érintette leginkább a digitális (korábban internet) forradalom, a külföldi határok adta hirtelen szabadság és még sok tényező, amely nagyon felpörgette az életét minden embernek. Már kis koromban is természetkedvelő voltam, hozzám nem álltak közel a gyors és csillogó dolgok, a kutya számomra már akkor is – tudatalatti módon – lelki terápiát jelentet (ezt természetesen csak felnőtt fejjel tudtam így megfogalmazni). Számos kutyafajtát ismertem már 7-8 éves koromban, rajongtam a kutyás filmekért. Egész kis külön világnak éreztem ezt a fajta érdeklődést és imádatot a kutyák iránt. Sok fajtát kedveltem már akkor is, bátor gyerekként 12 évesen egy gyönyörű Közép-Ázsiai Juhász kutyával, Szimbával büszkélkedhettem. Több kutyám volt már, a lelki túlélés érdekében nem szívesen elevenítem fel a részleteket, de az uszkártól a tacskóig, a vizslától németjuhászon át már fiatal koromban szerencsém volt a különböző fajták személyiségtípusát – hogy is mondjam – testközelből megismerni.

itt kezdődött el…

1-2 évet leszámítva mindig volt kutyám, persze, a felnőtté válás időszaka kemény munkával és kevés szabadidővel járt. Sok tervem volt, egyben voltam biztos, hogy a KUTYA mindig az életem része lesz. Álmodoztam róla, hogy talán egyszer kutyákkal foglalkozhatok majd. Nehéz körülményeim és az álmaim hamar megerősítettek, tudtam, kockáztatnom kell és ügyesnek kell lennem, hogy megvalósíthassam az álmaimat. Tizenéven át vállalkozó voltam, rengeteget dolgoztam, hogy legyen alapom, mivel idő közben teljesen világossá vált, hogy a kutyázás itthon igen drága “mulatság”, pláne, ha ezzel akarok foglalkozni, ahhoz kell egy stabil háttér. Hiszen tudjuk (legalábbis mi, akik nyakig benne vagyunk 🙂 ), hogy kutyás munkásságból nem lehet megélni, nemhogy elérni egy stabil egzisztenciát (nem nagy dolgokról van itt szó, lakás, autó, némi vésztartalék). Így nehéz évek következtek, meg is viselt.

A nagyobb áttörést németjuhász kutyusom “hozta el”, akivel már mérvadó időt tölthettem. Karakteres, domináns szuka volt, 2003-tól az életem része (vagyis leginkább én az övé). Volt kihívás bőven, de minden pillanatát imádtam. Ebben az időszakban megszaporodtak a kutyaiskolák, “hirtelen” megjelent sok kiképző. Akkoriban még nem voltak népszerű kutyasportok (legalábbis minimális). A világ már itthon is nagyot változott.

Már a 2000-es években is hiányérzetem volt a kutyatréning területén (egyébként az állatorvosi területen is, de ez most itt csak egy rövid, de fontos megjegyzés). Korábban még a hagyományos kutyakiképzési módszer hódított, kizárólag egyes fajtákat volt “divat” képezni. Ekkor még élénken hangsúlyos volt a régmúlt idők sztereotípiája, mely szerint a kutya házőrzésre való. Majd felnőtt a mi korosztályunk (hinni szeretném, hogy nálunk kezdődött) és teret követelt a kutyatartásnak a városokban, betettük az autóba és bizony, nem csak akkor vittük magunkkal, ha állatorvoshoz mentünk vele. Rengeteg “szüleink korabeli” megjegyzés tarkított egy-egy sétáltatást, új köntösbe bújt a régmúlt sztereotípiája, hangzott tehát, hogy “a kutya nem való városba!”. Szóval – nem leragadva a múlt emlékeinél, napjainkban is hódít egy újfajta kutyatartói “kultúra”, mely talán átesett a ló másik oldalára, és úgy éreztem, hogy megrekedt a kutya nevelés, tanítás a “kiképzés” szintjén.

Minél inkább nőtt az elhivatottságom, annál inkább éreztem, hogy eljön az idő, mikor kizárólag kutyázással fogok foglalkozni, ez lesz a munkám – és nem másodlagos fizetéskiegészítésként -, ezáltal egyre több időt és energiát kezdtem ráfordítani arra, hogy képezzem magam.

Azt is hamar felismertem, hogy csak a kutyakiképzés kevés ahhoz, amit és ahogy én egy kiegyensúlyozott gazdi-kutya kapcsolatnak, “kutyalétnek” tanítok. Természetesen a kiképzés – vagy inkább ahogy én szívesebben nevezném, ha lenne a tevékenység mögött megfelelő tartalom, a kutya tanítás – része, fontos része a kutya jó minőségű életének. De! – kicsi része. Pláne itthon, Magyarországon, ahol nincs megfelelő színvonalú kutyatartói kultúra, mellé nincs megfelelő és kellően befogadó társadalom (intelligencia és morál). A manapság divatos, szokásos (hívja, ki hogy akarja…) – ahogy említeni szoktam “megrekedt” – kutyakiképzési metodikának olyan séma szintű alkalmazása folyik csoportos módon, amely a poroszos, rövid, hangsúlyos, minél határozottabb, annál jobb vezényszavak és a kutyában való rögzítése (parancs végrehajtására) épül. Problémának látom, hogy a legtöbb kutyaiskola sokszor sem létszámra, sem típusra vagy célokra nem válogatja le a csoportos képzést. Értem én, hogy 40-50 perc alatt sokszor több ezer forint jó biznisz, de kinek is?! Talán kezdő, alap szinten még csak-csak elmegy, hogy célokra, cél szerinti fajtákra nem különítik el a csoportokat, de sokszor a 10 kutyánál nagyobb létszám már az egyed (egyén) rovására megy. Haladó vagy közép csoportba pedig sokszor minden előszűrés (felmérés) nélkül betesznek látszólag vezérelhetőbb kutyát, amely a csapat tudásszintjét (feltételezve, hogy együtt haladtak és egy szintet elértek) megbontja, felborítja. Szóval, a gyors pénzszerzés leginkább a képzés (egyed képzettség) rovására megy, amely nem megfelelő irány.

Fontosnak tartom kiemelni, ami lényegi rész szintén elvész a hazai kutyaiskolák sematikájában – tisztelet a kevés kivételnek -, hogy a kutyával való jó minőségű együttéléshez nem “csupán” a poroszos, rövid, csattanós, határozott vezényszavak szükségeltetnek, azok hangsúlyának, lágyságának és erősségének igen nagy szerepük van (melyet a kutyaiskolákban nincs esély elkülöníteni és tanítani). Ezt a maradék gazdi-kutya időben kell(ene) megtanulni és helyesen használni… Ez az, amit az integratív kutya tréner tanít, fontosságát elmagyarázza. Hiszen neked, Gazdi és a kutyádnak az életetek sokkal összetettebb kommunikáción alapszik. A kutyaiskolákban divatos kiképzési formákról, annak további hátrányairól a Publikációk részben még többször fogok foglalkozni, mivel hangsúlyos szerepet kap majd a kutyasportok, kutyás munkák lehetősége, melyek szintén divatosak és jó részük hasznos manapság, viszont ott már igen sok időd, energiád (és pénzed) rá fog menni, hogy a kutyaiskolákban “tanult” metodikát visszabontsd, megtanuld a helyes – és sokszor új, néha a korábban tanultakkal ellentmondó – kommunikációt a kutyáddal. Ezért fontos a tudás, hogy hogyan neveld, tartsd és tanítsd a kutyádat, akivel együtt kell a kommunikációt kialakítanod, hogy minél élvezhetőbb legyen a közös életetek.

Integratív Kutya Tréner lettem! – ebben minden benne van, amit hiszek a kutyáról. Itthon még nem elterjedt ez a szakma, bár, bevallom, nem valószínű, hogy nagy népszerűségre tenne szert a közeljövőben, hiszen meg kell, hogy mondjam, anyagilag nem éri meg. Na, de, vissza a lényeghez. Integratív kutya trénerként (avagy ahogy magam nevezem: kutya mentorként) az etológiai-orvosi-tréneri szempontok alapján képeztem ki magam és dolgozom. Azzal a hittel dolgozom és élek, hogy a kutya komplex lény, aki megérdemli, hogy így is kezeljük!

Nem csupán “ül-fekszik-helyben marad”, aki egy “szűz” tornapályán megtanulja (berögzíti) a feladatsorokat… nem is csak egy “élő állat” orvosi szempontból, ahogy azt a nagyra becsült magyar állatorvosi egyetemen nevezik (és később a legtöbb állatorvos is innen kikerülve…)… de nem is csak egy nyersen megfogalmazott “domesztifikált” lény, ahogy azt a kutyakiképzők előszeretettel sulykolják…

Ezért hát nem kevesebbet állítok, mint hogy az itthon – ma még – rendelkezésre álló helyszínek és szakemberek jelentős része nem (!) tanítja meg az embereknek, mi kell a kutyának, az igazán jó minőségű gazdi(k)-kutya kapcsolathoz. Sőt, ez utóbbi helyesen úgy hangzik, hogy mi kell Nektek, hogy mindenki jól érezze magát a kapcsolatban  hosszú távon (gazdi és kutya egyaránt). Így hát sok-sok tapasztalatot gyűjtöttem minden területről, ami kutyát érint, az önkéntes munka sok mindennek alapja! Érdekes volt műtétekben, vagy kezelések során segédkezni, közben a tudást, információt, az épp aktuális eljárásokat, protokollt magamba szívni. Érdekes, egyben gyötrő volt kutyákat menteni utcáról, csatornából, a mentési fázis minden részét (és annak sötét oldalait) megtapasztalni. Itt, éles helyzetekben lehetett megtanulni igazán, hogy építesz bizalmat, mikor ne menj közelebb, milyen technikákkal és kommunikációval lehet a kutyákkal bánni. Természetesen az önképzés nem áll meg, mindig visszatérek egy-egy területre. Abszolút módosította a személetemet a külföldi kutyatartás, mentési és viselkedés módosító munka megtapasztalása. Vallom, hogy egy jó szakember a kutyázás minden területét gyakorlatban meg kell, hogy tapasztalja, tanulja, végezzen társadalmilag hozzájáruló munkát, támogassa a gyerekeket, és – a mi szinte eltűnt -, ugyan legyen már legalább 1 saját kutyája, amit bárhol és bármikor be tud mutatni, ami nem csak harapni tud (mert nagyon(!) kemény őrző-védő), nem csak lábnál látványosan tud követni, hanem egy “normális” utcai viselkedésre is képes, szociálisan jó kutya tud lenni, amivel példát mutat (gondolkodhatsz, mely kevés trénernek van ilyen kutyája…). Rengeteg különbség van kutyatartási gondolkodásmódban más és más országokban. Hihetetlen a hivatástudat változatossága, a külföldi – főleg amerikai – szakemberek jóval nagyobb tudást és tapasztalatot igényeltek saját magukkal szemben, mint az itthon tapasztalhatjuk. Itthon sajnos még a kutyákat nem “használják” – vagy ritkán – viselkedés módosításhoz, rehabilitációhoz. Pedig a kutya a másolás (megfigyelés, utánzás) módján a helyzetek többségében sokkal hamarabb és jobban rögzült mintákat sajátít el, mintha emberi kéz (szó, fojtó nyakörv, stb.) veszi rá, mi az elvárás.

Ez a rövid történet, amely remélem, nem misztikus! 🙂 Jelenleg Székesfehérváron élek, itt is dolgozom, illetve, ha kell, megyek…

A szolgáltatásaimról modulárisan és részletesen olvashat tovább, amennyiben kérdése van, a Kapcsolat oldalon keressen fel.

Gerényi Nóra – Kutya Mentor / Integratív Kutya Tréner